A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/C. § (1) bekezdése alapján kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek pedig az az ügylet minősül, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Adóköteles ügylet tehát csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból. [Szja tv. 67/C. § (2) bekezdése]

Ügyleti nyereséget kell megállapítani akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat.

Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét.

Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. [Szja tv. 67/C. (3) bekezdés]

Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

Az ügyleti eredmény megállapításakor kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe – többek között – a megszerzésre fordított, igazolt kiadás, ha azt a magánszemély a tárgyévben vásárolta. [Szja tv. 67/C. (4) bekezdés a) pontja]

A fentebb leírtakra tekintettel, a nyereség/veszteség megállapítása során nem az adott típusú vagy mennyiségű kriptovaluta megszerzésére fordított kiadást kell szembeállítani ezen kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bevétellel, vagyis nem ügyletenként kell megállapítani a nyereség/veszteség összegét, hanem az adóévben felmerült kiadásokat és bevételeket kell összesíteni, és ezek összevetése alapján kell az adott évi eredményt megállapítani.

Ennek megfelelően a beadványa szerinti esetben az adózónak a kriptovaluták vásárlására fordított kiadást a felmerülése adóévében kell az adott évi eredményben figyelembe vennie. Az adott kriptovaluta átruházása ellenében megszerzett bevételt és az ugyanezen kirptovaluta vásárlására fordított kiadást csak akkor lehet ugyanazon adóévben elszámolni, ha a kiadás felmerülése és a bevétel megszerzése ugyanabban a naptári évben történt.

Amennyiben az adóévben csak kriptoeszközök vásárlására került sor, akkor az adóévben vásárolt kriptoeszközök megszerzésére fordított igazolt kiadások, és egyéb tárgyévi elszámolható, igazolt kiadások alapján ügyleti veszteséget kell megállapítani a tárgyévi adóbevallásban. Az adóévi veszteség megállapításának nem feltétele, hogy az adózó kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből bevételt szerezzen.

A szabályozás a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adózása tekintetében lehetővé teszi adókiegyenlítés alkalmazását is. Ennek megfelelően, ha a magánszemély az adóévben, illetve az adóévet megelőző két adóév valamelyikében ügyleti veszteséget szenvedett el és azt a veszteség keletkezésének évében az adóbevallásában feltüntette, akkor élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, és az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója mértékéig az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti. [Szja tv. 67/C. § (5) – (8) bekezdései]

Az Szja tv. kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályai 2022. január 1. napjával léptek hatályba.

Az Szja tv. 102. §-ának hatályba léptető rendelkezése szerint azonban a magánszemély az Szja tv. kriptoeszközzel végrehajott ügyletből származó jövedelem adózására vonatkozó új szabályait – döntése alapján – 2021. adóévre is alkalmazhatta. [Szja tv. 102. § (3) bekezdés első mondata]

Ha a magánszemély 2021-es adóévet megelőzően is végzett kriptoeszköz átruházására, átengedésére irányuló ügyletet, de ezen ügyletek jövedelmét nem állapította meg az akkor hatályos szabályok alapján, akkor valamennyi ilyen (2021. évet megelőzően bevételt eredményező) ügyletére alkalmazhatja az Szja tv. 67/C. §-ban rögzített szabályait. Ebben az esetben viszont a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletei eredményét nem szükséges adóévenként megállapítania, hanem a 2021. évet megelőzően – elévülési időn belül – megszerzett bevételeit és felmerült kiadásait, ügyleti költségeit egybe számolva, azokat a 2022. adóév ügyleti eredményében jeleníti meg. Szintén lehetőség van a kriptoeszközök megszerzésével és tartásával kapcsolatban a 2021. évet megelőzően – elévülési időn belül – felmerült igazolt költségek elszámolására a 2022. adóév ügyleti eredményének terhére, ha a 2021. évet megelőző időszakban a magánszemély kriptoeszköz átruházására, átengedésére irányuló ügyletet nem végzett. [Szja tv. 102. § (3) bekezdés második mondata]